Kaland, túra, társaság

Élet a mökkiben - ivóvíz a forrásról, fürdés a szaunában

2016. október 04. 10:03 - bekatutajdani

Kalandtúra a Finn Tóvidéken - 2. rész

Ivóvíz a forrásból, szennyvíz a komposztra

Szószátyár barátunk (ahogy az előző részben már bemutattam), a finnországi szállásadónk fia egy ponton megállt az erdei ösvényen, és felemelt egy deszkatetőt. A fedél alatt egy gödörben kristálytiszta forrásvíz csordogált. Innen merítettünk vizet az erre rendszeresített műanyag eszközökkel, majd vidáman sétáltunk vissza a többiekhez, akik azóta még vidámabbak voltak, hiszen mindannyian kinn voltak a stégen, imádták a helyet, a szikrázó napsütést.

relax.JPG

Már nagyon csatlakoztam volna én is a boldog csapathoz, de volt még egy kötelességünk. A budi. A Finnországban megtalálható kb ötszázezer mökki többségében nincs bevezetve a szennyvíz, (illetve egész pontosan a szennyvíz csatorna, mert a szennyvizet jó esetben máshova sem szokták bevezetni) így alternatív megoldásokban gondolkodnak. A finnek számára a tisztaság, az egyszerűség és a természet védelme alapértékek, így nem csoda, hogy nagyon elterjedtek az öblítés nélkül budik. Szegény túravezetők sérelmére...

wc.jpg

Amint látjátok, a budi nem feltétlenül azt jelenti, mint nálunk. Kedves vadvirág dekoráció és kellemes hangulat várja a megfáradt vándort. Az ülőke hungarocellből készült, így biztosítva használójának a kellemes hőérzetet és puhaságot. Mindenhol ki van készítve egy edényben valamiféle hamu, faforgács keverék, amit a végtermékre rászórva távol tarthatóak a legyek, és ami kontrollálja a kellemetlen kigőzölgéseket. Röviden egyszerű és kulturált. Mint a legtöbb dolog Finnországban.

Egy nehézség van csupán, amit Jani barátommal persze hősies túravezetőként magunkra vállaltunk. A budi alatt nincs gödör. Feltételezem azért, hogy az elszivárgó anyagoktól védjék az ivóízbázist, és a tó kristálytiszta vizét. Gödör helyett van egy nagyobbacska láda, amit mint megtudtuk időnként a komposztra kell üríteni. Nem voltunk feldobva a hírtől, de tudomásul vettük.

Húztuk-halasztottuk túravezető társammal a kérdést, de az utolsó napi takarításnál nem lehetett tovább odázni. Gondolhatjátok, hogy tizennyolc ember öt napi termése igencsak púposra felhalmozódott már a ládában. Hát igen, ez is hozzátartozik a természetközeli élményhez, egy évben egyszer be lehet vállalni, ha túravezető az ember.

Így látták a többiek

Heléna, az egyik kedves utastársunk útközben folyamatosan nyomogatott egy kis táblagépet, és real-time rögzítette az eseményeket. A budis eligazításról mit sem sejtve így ír az érkezésünkről:

"Itt vagyunk!! Azt a mindenit!!! Gyönyörű .... Nem is kell innen sehova elmennünk a következő tíz napban. Erdő közepén 2 házikó. Nem is akármilyen: ízléses, fenyőből épített házak, egyikben szauna, veranda, kilátással a tóra. A kertben gyönyörű pázsit, Livi már elfoglalta a hatalmas tóparti hintát, süt a nap és csillog a tó vize, örül mindenki nagyon-nagyon. Szeretünk itt lenni..."

napos_mokki.jpg

Pár órával később ez a bejegyzés született:

"Este fél 12 és lassan, nagyon nagyon lassan besötétedik. Egészen hihetetlen ez. Otthon már nagyon sötét lehet, itt épphogy lemegy a nap. Az esténk közös lazacleves vacsival és házfelderítéssel, meg tóban fürdéssel telik. Jani finn időjárás viccein szórakoztunk, finn oktatás politikáról hallgattunk érdekességeket, most pedig nyugovóra térünk. Holnap egy 250 éves finn tanya, több ezer éves, sziklára festett rénszarvas rajzok, egy kis erdei séta várnak ránk…"

naplemente.jpg

De hol itt a fürdőszoba?

- Dani! Nem találjuk a fürdőszobát. – Szólt Niki gyanútlanul, amolyan félvállról miközben a táskájában pakolászott valamit. Niki egy régebbi törzsutasunk párjaként akkor még első ízben fordult meg békatutajos túrán, és mint ilyen felvetődhetett a gyanú, hogy nem látta a túra kiírását. Fel is vetődött.

- Niki, olvastad a túrakiírást? – kérdeztem, miközben Niki rám emelte tekintetét, és szép nagy kerek szemei fölött ráncok kezdtek gyülekezni. Niki gyanút fogott és én egyből felismertem ezt.

Nem vártam meg a választ, mert tudtam, hogy gyorsan kell cselekedni. Ha egy hölgy fürdeni vágyik, és kétségessé válik ennek lehetősége, akkor nincs helye semminemű késlekedésnek.

Figyelj, itt ebben az országban a nyaralókban a szaunát használják az emberek mosakodási célra is. A szaunakályha mellett van egy szintén fával fűthető víztartály. Ebbe jó nagy tüzet rakunk…

…nem volt időm befejezni, Niki kacagni kezdett. Azt gondolta, viccelek.

Nem vicceltem...


szaunakalyha.jpgAztán megmutattam neki a szaunát, a fatüzelésű bojlert és a műanyag lavórokat, amiben a hideg-meleg vizet keveri, aki tisztálkodni szeretne. Megmutattam a meregető kanalat és a vödröket, amivel a kútról lehet vizet hozni.

Lassan megértette, hogy valóban nincs csempézett fürdőszoba zuhanykabinnal és piperepolccal, de továbbra is szkeptikus maradt azzal kapcsolatban, hogy ez neki jó lesz. És akkor még finoman fogalmaztam. A társaságban többen is voltak ezzel így egészen addig, amíg ki nem próbálták.

Általában az a technika vált be, hogy három kört csinálunk. Szauna, csobbanás a tóban, kis pihi miközben érdemes valami italt szürcsölni, aztán szauna, tó, és még egyszer ugyanez. A sekély finnországi tavak viszonylag gyorsan felmelegszenek, így a 25 fok körüli vízben sokat úsztunk szauna nélkül is. De szauna után valami elmondhatatlanul jó érzés. (Sajnos csak elképzelni tudom, hogy mennyire vagány lehet ugyanez télen, amikor a fürdőzés előtt fejszével kell meglazítani a tó vizét...)

Az utolsó szaunás körben jöhet a langyos víz amit ugyebár a fatüzelésű vízmelegítőben előállított víz, és hidegvíz keverékével lehet előállítani majd egy kis tusfürdő (akinek kell, de addigra már anélkül is megtisztul az ember), aztán megint langyos víz, hideg víz – mindez a 70 fokos szaunában, és az ember úgy érzi magát, mintha kicserélték volna. Testi-lelki felfrissülés. Amíg ott voltunk, el sem tudtuk képzelni, hogy van hely, ahol emberek másképpen tisztálkodnak.

fogmos.jpg

A túra további napjain aztán erősen kellett figyelni, hogy nehogy túlságosan elhúzódjon a program, mert éreztem, hogy zendülés törne ki, ha valamelyik este nem maradt volna elég idő a szaunázásra, ami mindenkinek hamar a kedvence időtöltése lett.

Folyt. köv.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kalandturatarsasag.blog.hu/api/trackback/id/tr4111744487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

[HPhD]Blokkolnam 2016.10.05. 07:44:35

Tehát akkor a komposzt az egy zárt rendszerben dolgozik? Mert ha nem, akkor a kaka onnan is beszivárog a talajba, felesleges áthordani... Bár gondolom biztos valami speciális komposztáló lehet...?

[HPhD]Blokkolnam 2016.10.05. 07:46:09

Ja, és kajak/kenu járt a házhoz? Turistaként ha kimegyek, horgászhatok? Engedélyek szükségesek?

bekatutajdani 2016.10.05. 08:22:07

@[HPhD]Blokkolnam: jogos a kérdés. Nem tudom, hogy a komposzt zárt-e, vagy miért nem szivárog át...
Ehhez a házhoz egy csónak járt, de valószínűleg olyat is lehet találni, amihez kajak vagy kenut adnak. Horgászni nyugodtan lehet egyszerű bottal és damillal engedély nélkül. Finnországban érvényes a minden ember joga, ami többek között ezt is lehetővé teszi. www.finland.hu/Public/default.aspx?contentid=280191&nodeid=39291&culture=hu-HU