Kaland, túra, társaság

A komfortzóna határán innen és túl

2018. július 03. 08:50 - KissBal

...valahol a létra két foka között

Az egyenlítő piros szalagja

Mikor még gyermekként nézegettem az atlaszt a suliban és otthon is - mert ez egy nagyon kedvemre való elfoglaltság volt - úgy képzeltem el az egyenlítő piros vonalát, hogy az a valóságban is ott van a földre festve és jól át lehet lépni rajta. Persze az óceánokon csakis egy kifeszített szalagról lehet szó. A hajósoknak nem lehet egyszerű a dolga, de nem is arról híresek, hogy könnyű lenne nekik az élet. Biztosan van valami ügyes kis szalagemelő kampójuk, amivel átemelik az egyenlítőt a hajó fölött.

Sosem hittem volna, hogy egyszer egy sokkal kevésbé körülhatárolható dolognak, egy fogalomnak láthatom majd a konkrét határát. Olyannyira konkrétat, hogy 1 cm-re meg tudtam mondani a helyszínen, hogy igen ez a lépésem még a határon innen van, a következő pedig már túl rajta. Ez ráadásul egy olyan huncut határ, ami egyik nap itt van, aztán hopp egy másik napon valahol egészen máshol üti fel a fejét. A csapatom aznap mégis volt olyan szerencsés (és szemfüles), hogy elkaptuk a grabancát. Még le is sikerült fotózni a kis gézengúzt. p_20160220_120051.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Adatkezelés - Lehet normálisan is?

2018. június 04. 10:19 - bekatutajdani

A nagy GDPR pánik közepén úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk mi is. Tanácsadók és milliók nélkül, az adatvédelmi irányelvek szellemében, és nem a több száz oldalnyi jogszabály betűjét akkurátusan betartva.

A visszajelzések szerint az utasaink elolvassák, sőt mi több olykor még élvezik is a szabályzatot. Ezt vajon hányan mondhatják el azok közül, akik a jogszabályok utolsó betűinek is igyekeznek megfelelni? Valahogy így néz ki, amikor az ember nem azért generál halandó emberek számára érthetetlen és olvashatatlan szabályzatot, hogy magát védje, hanem azért, hogy tájékoztassa ügyfeleit:

Tovább
2 komment

Sárkányvadászat működő vulkánok között

2018. április 17. 10:50 - KissBal

- kalandozás az Egyenlítő másik oldalán

Ha egy lakatlan szigeten laksz, akkor az akkor már nem is lakatlan? Ezen gondolkodtam a repülőn Indonézia felé, mert ez az ország több mint 18000 szigetből áll, de csak 6000-en élnek emberek. Tehát a lehetőség előttünk állt és éltünk is vele! De ne szaladjunk előre ennyire! Kis csapatunknak ennél komolyabb tervei is voltak a 76 működő vulkánnal, a komodói sárkánygyíkokkal, az őserdei vadvizekkel kapcsolatban.

rinjani_vulkan.jpg

Szagoljunk bele egy kicsit a vulkánokba

Indonézia az egyetlen ázsiai ország, mely átnyúlik a déli féltekére, ezért végig izgatottan kukucskáltam a repülőből, de ne higgyetek a térképeknek, az egyenlítő vonala nincs kihúzva pirossal!

Tovább
Szólj hozzá!

18 Órát buszon utazni? Noormális?

2017. szeptember 26. 11:52 - bekatutajdani

15 Tipp hosszútávú buszos utazásokhoz

Az elmúlt 12 évben 23 alkalommal tettem meg nagy busszal a Budapestet egy francia sítereppel összekötő 16-22 órás útvonalat, és ez alatt az idő alatt kitanultam néhány olyan praktikát, amik nem csak elviselhetővé teszik a hosszú utat, de hiszitek vagy nem, évről évre rendesen várom azt. És nem csak a rám váró síélmény miatt, hanem mert valahogy ez is hozzá tartozik.

Tudjátok hogy van ez: 

ut_maga_boldogsag.JPG

Tovább
21 komment

Viharos, gitáros hüttebuli 2100 méteren

2017. június 14. 11:57 - bekatutajdani

Jelen kalandtúránk négy naposra volt meghirdetve, túl vagyunk már egy kezdőknek kitalált via ferratázáson, a Wasserloch vízeséses szurdokvölgy bejárásán és a Salzán tett raftingon is. A csapat már egészen jól egyben van az elmúlt napok élményei a szokásos módon összekovácsolta a társaságot.

dsc05836.jpg

Szóval augusztus első felében járunk, és a mai nap célja, az 1200 méteren fekvő szállásunkról gyalogszerrel megközelíthető 2165 méter magas Reichenstein csúcs meghódítása. A túra nagyjából egész napos, a távolság nem sok, de a szint azért nem kevés. Nem vészes, de azért kell fölfele menni.

Tovább
Szólj hozzá!

Írországban is sikerült megtalálni a világ végét.

2017. április 19. 14:16 - bekatutajdani

Fürdés az óceánban, hóvihar, kaland, túra, társaság

Donegal megyében kell keresni, a nyugati parton. A dombvidéken mindenfelé rózsaszín és kék színűre festett birkák legelésznek. Jó, nincsenek teljesen befestve, de azért látványosan meg vannak jelölve. Egyes elképzelések szerint a kékek a fiú birkák, a rózsaszínűek a lányok, de ettől a szexista elmélettől egyel valószínűbbnek tűnik, hogy a jelek a gazdáik kilétére utalnak.

img_6212.JPG

A vidéken emberekkel, és lakott településekkel ritkán találkozni, inkább egy-egy kisebb tanya áll magában. Térerő nincs, a birkák nem telefonálnak. Vannak viszont a domboldalakon széles árkok, melyek nem a krumplitermeléshez szükségesek. Az árkok végén műanyag zsákok jelölik, hogy itt bizony a tőzeget bányásszák a helyiek. Ezt úgy kell érteni, hogy a talaj legfelső méterét szépen zsákokba pakolják.

Tovább
Szólj hozzá!

Az egy kilométerre jutó marhák száma

2017. március 29. 07:30 - bekatutajdani

...avagy úton-útfélen Grúziában

Gondoltátok volna, hogy a félpályás útlezárás egy nagyszerű találmány? Fogadjunk, hogy soha eszetekbe nem jutna ezen gondolkodni. Pedig van olyan tája a Földnek, ahol nem triviális, hogy egyszerre az útnak csak az egyik felét újítjuk fel, hogy a másikon addig legalább valahogyan lehessen közlekedni.

Grúziában például egészen normálisnak számít az, hogy szépen halad az ember a főúton, és a relatíve jó minőségű aszfalt egyik pillanatról a másikra eltűnik. Volt, nincs. Merthogy jobbat építenek a helyére és ezért felmarták. Derék dolog, hogy folyamatosan fejlesztik az útjaikat, a gond csak abból adódik, hogy mindezt úgy teszik, hogy néhol kilométereken keresztül sáron, kátyúkon, pocsolyákon keresztül vezet az út. Például ilyen az egyetlen út, ami Grúziát Oroszországgal köti össze, így az ország legfontosabb kereskedelmi útvonala.

kutaisi_utca.JPG

Tovább
Szólj hozzá!

Lesétálunk az Atlaszról...

2017. február 22. 14:07 - Klein Dávid

egyenesen a Szaharába

Hol is tartunk?

Ott hagytuk abba blogunkat, hogy megérkeztünk a Szahara peremére Dél-Marokkóban.

img_7126-2.jpg

Midelt nem sok látnivalót tartogat, viszont a város peremén hatalmas ásvány és fosszília-gyűjtemények vannak kipakolva, amiket nem hagyhattunk ki. A puccosabb boltok mellett beszabadultunk egy szakadtabb épületbe, ahol órákat el tudtunk bogarászni a sivatag kincseiben: a kaotikus boltocskában volt minden: hatalmas gipszrózsák, fosszíliák tömkelege, mindenféle ásványritkaságok, és sok-sok pattintott kőpenge, nyílhegyek, kőbalták a neolitikumból.

Tovább
1 komment