Kaland, túra, társaság

Kocsma nincs, de hungarocellből van a wc ülőke

2016. szeptember 26. 13:41 - bekatutajdani

...avagy érkezés finnországi túránk bázisára

Úgy döntöttem, kicsit megutaztatom a kis műanyag hordóimat. Tudjátok, azok a szép kis 30 literes, légmentesen zárható hordók, amiket vidéken leginkább a cefre gyűjtésére használnak. Már azok, akiknek a kedvenc hobbijuk nem a vízitúrázás, hanem a pálinka (ami egyébként a vízitúrások második kedvenc hobbija).

repov.jpg

Az én esetemben a hordók elsősorban a száraz pólót és zoknit jelentik, amire úgy gondoltam nem csak a Felső-Tiszán van szükség, de a Finn Tóvidéken is hasznomra válik. Nem beszélve arról, hogy állati vagány egy BUD-HEL reptéri matrica egy vízitúrás kishordón. Ezzel biztos én leszek közel, s távol a legmenőbb fiú - gondoltam magamban, és elkezdtem csomagolni.

Tíz napos utazásunk célja a Finn Tóvidék és önmagunk megismerése túrabakancsban, kerékpáron, kenuban és szaunában ülve. 

A nehézségek kezdete, avagy a szerencsétlen túravezető

hordo.jpgA baj tulajdonképpen nem is magával a hordóval volt. Igaz, a légmentesen záródó hordó kilencezer méter magasságban, váltakozó légnyomáson és hőmérsékleten meglehetősen hülye alakot vett fel, de végső soron túlélte az utazást. A gond más eredetű volt. Abba a hordóba, amelyikbe a sátramat tettem maradt még ki hely. Nem sok, de pont elég ahhoz, hogy beinduljon az agyam: ide valamit még be kellene gyömöszölni, mert az mégis milyen, hogy levegőt szállítok a kedvenc kishordómban.

Alaposan be is csomagoltam a tusfürdőmet, amiről azt gondoltam, hogy feltétlenül itthonról kell vinni, hiszen odakinn biztosan minden egy vagyonba kerül (1,3 Euró volt). Ja nem. Rosszul mesélem. Nem alaposan csomagoltam be, csak egyszerűen belehajítottam egy zacsiba.

Amikor Janival, a Finnországban élő túravezető társammal meghoztuk a repülőtérre a kisbuszokat, a többiek – akiket megkértem, hogy szerezzék meg a poggyászaimat a repülőről – már azzal vártak, hogy a hordóm úgy néz ki, mintha átment volna rajta egy disznó, ráadásul mintha valami folyna benne.

Közös zuhanyozás

Ez lehetne a kicsit bulváros alcíme a másnap reggelem rövid történetének.

Ki lehet találni, hogy az első éjszakát nem a tusfürdőtől csöpögő ragacsos sátramban töltöttem, és a szemfüles olvasónak biztosan az is eszébe jut, hogy azt a tusfürdőt nem olyan egyszerű eltávolítani egy sátorból. A szúnyogháló úgy működik, mint egy szivacs, és kifogyhatatlanul ontja magából a habot.

Na igen, másnap reggel hét és nyolc óra között én is rájöttem erre, miközben kezdetben vígan, 45 perccel később már egyre csökkenő lelkesedéssel zuhanyoztam együtt jóban rosszban mellettem kitartó állandó társammal, a kedvenc Hannah márkájú sátrammal…  (Erről sajnos képanyag nem készült)

Csókolom, hol találjuk a Rákóczi út 82-t?

A szállásunk megtalálása nem bizonyult egyszerű feladatnak. Finnországban a vidék településszerkezete ugyanis némileg eltér az itthon megszokottaktól. Náluk tulajdonképpen nem létező fogalom, amit mi falunak nevezünk. Nincs Rákóczi utca templommal és művházzal, de meglepő módon vidéken még egy rendes kocsmát találni is igen nehéz.

finland-forest.jpg

Vannak nagyobb és kisebb városok, és van a vidék, ahol az emberlakta részeken leginkább farmok és mökkik (finn módra épült nyaralók) váltják egymást. Ezt a váltakozást pedig úgy kell elképzelni, hogy egyik házból nem látszik a másik. Így nem igaz, mert a lakóházból látszik a szauna épülete, de a szomszéd az valahol az erdőn, vagy legalább a tavon túl lakik. Persze megtehetik, hiszen Magyarországhoz képest fele lakosság lakik háromszoros területen, így mindenkinek jut hely bőven.

Tehát a megtalálás. Szóval ha kap az ember egy utcát és egy házszámot, az viszonylag csekélyke információ annak fényében, hogy a Pertunmaantie  (ez az utca neve) 10 és 20 szám egymástól 3 kilométerre található. Kóvályogtunk egy kicsit az erdőben, mert persze erdőn keresztül visz az út. Emberrel nem találkoztunk, így kérdezősködni nem lehetett, de ennek ellenére végül bravúrosan megtaláltuk 10 napos kalandtúránk bázisát, a mökkit.

mokki.jpg

Muminék


A házigazdák a többiek szerint egy az egyben olyanok, mintha a Mumin című rajzfilmsorozatból ugrottak volna elő. Szó, mi szó Apa és fia ránézésre kedves, fura alakok.

muminek.JPG

Mindent nagyon alaposan elmagyaráztak. Hosszasan mutatták, melyik szaunában hogyan kell befűteni (merthogy abból kettő is jutott nekünk). Nem is lett volna baj az alapossággal, csak az zavart, hogy ők már korábban begyújtottak, így 70 fok volt benn, és az ötödik perc után már úgy gondoltam, hogy hosszú ujjú ruhában szaunázni mégsem annyira szórakoztató, és inkább értek mindent. De láttam rajta, hogy nem értek mindent, így udvariasan végighallgattam.

img_5891.JPG

Miközben apa Janinak magyarázta a konyhai rendet, fiú megmutatta nekem, hol lehet ivóvizet vételezni. Utunk egy erdei ösvényen vezetett, mely a szomszédos mökkiket elválasztó párszáz méter széles erdősávban kanyargott, mellette mindenfelé nőttek a különféle gombák és bogyós cserjék.

taj.JPG

Útközben igyekeztem valamiféle párbeszédet kezdeményezni. Annak ellenére, hogy a fiú jól beszélt angolul, annyit sikerült megtudnom, hogy Tamperében lakik és hogy ingatlanokkal foglalkozik, majd néma csöndben haladtunk tovább. Hát jó gondoltam, valószínűleg ez lesz az, amit a finnekről mondanak. Nincs ezzel semmi baj, szerencsére nem vagyunk egyformák. Szép a táj.

Innen folytatjuk legközelebb.

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kalandturatarsasag.blog.hu/api/trackback/id/tr1711744097

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2016.09.27. 21:23:34

Ez vicces, mert eppen a hetvegen csekkoltam finnorszagi nyaralasi opciokat...Szepek a kepek. Ja, es a finnek akkor kezdenek beszelni amikor lereszegednek (ami minden hetvegen megtortenik), ex kollega elmondasda alapjan :)

Jovo nyarra tervezek egy finn utat, Finnair-el olyan 180 EUR-bol kijon a BadenBaden - Helsinki repjegy oda vissza. Az elkepzelesem az hogy 1 nap varosnezes Helsinkiben, majd a tovide'k. Kivenni valami kis fahazat egy toparton, es egy teljes heten at nem csinalni semmit csak elbicajozni sörert, meg uszni, pecazni es kajakozni. Aztan utolso 1-2 napbe hatha beleferne Szent Petervar, ahogy neztem vonatjegy relative olcso Helsinkibol... Mondjuk igy mar lehet lesz ebbol 2 het szabinap elegetes is...

Na a lenyeg hogy a bejegyzeseket elenk figyelemmel fogom kovetni! :) Lehet a kozeljovoben majd privatban kerdezoskodok majd meg...
Jok a fotok is, az a zöld erdo hihetlen gyönyörü!

bekatutajdani 2016.09.27. 21:29:59

@[HPhD]Blokkolnam: a Finnair Bp-ről még kedvezőbben repül, de a Norwegian és a Ryanair sem rossz. (gondolom, nem itt élsz, azért írtál Baden-Badent)
A programterved tökéletes, én is akarom újra! :)
Lesz még pár poszt Finnországról (a következőt még a mökki életről tervezem), remélem az is fog tetszeni.
Ha tudok, szívesen segítek!

Young De Spacemaker 2016.09.28. 11:26:15

@[HPhD]Blokkolnam: Helsinki-t nyugodtan kihagyhatod szerintem. A buszpályaudvarnál kérdezgettük, hol van itt a központ vagy valami, a fószer meg röhögve válaszolt, hogy ez az. Nincs ott semmi látnivaló. Ami igazán tetszett Finnországban az Lappföld volt.

dez01 2016.09.28. 22:54:54

@Young De Spacemaker: Turku viszont egész jó.... Van vár meg frankó piactér. Meg korrekt II. vh emlékmű valami olyan szöveggel hogy: Ezekkel a légvédelmi gépágyúkkal védekeztünk az amerikai agresszorok ellen....
süti beállítások módosítása